Nov
12

A Kisvállalati Adó!

A Kisvállalati Adó!

        KISVÁLLALATI ADÓ




1. Az adó alanya:

  • egyéni cég
  • közkereseti társaság
  • betéti társaság
  • korlátolt felelősségi társaság
  • zártkörűen működő részvénytársaság
  • szövetkezet, lakásszövetkezetű
  • erdő birtokossági társulat
  • végrehajtó iroda
  • ügyvédi iroda és közjegyzői iroda
  • szabadalmi ügyvivői iroda
  • külföldi vállalkozó
  • belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy
amely megfelel az e törvényben meghatározott összes feltételnek és bejelenti az adóhatóságnak, hogy a törvény előírásai szerint kíván adózni.


2. A KIVA adózás választásának feltétele:

  • az átlagos statisztikai állományi létszám a 25 főt nem haladja meg
  • az adóévet megelőző adóévben elszámolandó nettó árbevétele nem haladja meg
  • 500 millió Ft-ot (12 hónapról rövidebb idő esetén az időarányos részét)
  • az adó évet megelőző két adóévben az adószámot a hatóság jogerősen nem függesztette fel, vagy nem törölte
  • üzleti évének fordulónapja dec. 31.
  • Az adóévet megelőző,és az adóévről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszeg várhatóan nem haladja meg az 500 millió Ft-ot
A fentiekben előírt állományi létszámot és mérlegfőösszeget a kapcsolt vállalkozások ilyen adataival együttesen kell figyelembe venni.


3.  Az adóalany adókötelessége a külföldről és a belföldről származó jövedelemre terjed ki.


4. Külföldi vállalkozó adókötelezettsége a belföldi telephelyen végzett vállalkozási tevékenységből származó jövedelmére terjed ki.


5. Az adóalany nem változtathatja meg mérleg fordulónapját és a számviteli beszámolóját csak Ft-ban állíthatja össze.


6.  Az adóalanyiság keletkezése és megszűnése

 
Az adóalanyiság az adóhatósághoz való bejelentést követő naptári év első napján jön létre. A bejelentést az adóévet megelőző év dec. 1-és20.-a között kell megtenni, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon. A bejelentést vissza lehet vonni a bejelentést követő naptári év jan. 15-ig. Az adóalanyiság addig áll fenn, amíg az adóalany be nem jelenti ezen jogállás megszűnését, amelyet az adóév dec.1-20-ig tehet meg. Nem jogszerű a bejelentkezés, ha az adózónak a bejelentés napján 1millió Ft-ot meghaladó tartozása van az adóhatóság felé.
 
Megszűnik az adóalanyiság ha:
  • a bevételi értékhatárt meghaladja
  • a felszámolás, végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal
  • ha megszűnik a megszűnés napjával
  • az átalakulást megelőző nappal
  • ha a hatóság mulasztási bírságot szab ki az adóalany felé a jogerőre emelkedés napját megelőző hónap utolsó napjával.
  • az adószám felfüggesztése a határozat jogerőre emelkedés hónapjának utolsó napjával.
  • ha az adóalany adóhatóságnál nyilvántartott tartozása a negyedév végén meghaladja az 1 millió Ft-ot
  • a létszámváltozás hónapjának utolsó napjával, ha az átlag létszám meghaladja az 50 főt
Az egyéni cég adóalanyisága nem szűnik meg, ha a tag halála esetén özvegye, vagy örökösei a cég tagjává válnak és ezt az adóalanyiságot választják.
 
Az adóalanyiság megszűnésének napjával, mint mérleg fordulónappal önálló üzleti év kezdődik. A megszűnést követő két adóévre az adóalanyiság nem választható.


7. A kisvállalati adó alapja

 
Az adózó pénzforgalmi szemléletű eredményének a személyi jellegű kifizetésekkel növelt összege, de legalább a személyi jellegű kifizetések összege.

 

pénzforgalmi szemléletű eredmény a pénzeszközök a mérlegben kimutatott tárgyévi összege csökkentve a tárgyévet megelőző év pénzeszközök összegével korrigálva a törvényben meghatározott növelő és csökkentő tételekkel.
b    A személyi jellegű kifizetések azok a ráfordítások amelyek a Tbj. szerint
 
járulékalapot képeznek. Ha a pénzforgalmi szemléletű eredmény bármely adóévben negatív ezzel az összeggel mint elhatárolt veszteséggel csökkentheti a pozitív eredményét a következő adóévekben. Az elhatárolt veszteség összegét 10 év alatt egyenlő részletekben lehet felhasználni. Az elhatárolt veszteségből a még használatba nem vett tárgyi eszközök, szellemi termékek és kísérleti fejlesztés aktivált értékét teljes egészében figyelembe lehet venni adóalap csökkentőként Az elhatárolt veszteséget keletkezésük sorrendjének megfelelően kell felhasználni.


8. Az adó mértéke

  • Az adóalapjának 16%-a Ennek megfizetésével egyidejűleg az adóalany mentesül:
  • a társasági adó
  • szociális hozzájárulás adó
  • szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól

9. Az adó bevallása

 
Az adó alapját adóévenként állapítjuk meg és az adóévet követő május 31-ig bevalljuk. Ha az adó alanyiság évközben szűnik meg a bevallást a megszűnés hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell beadni.


10. Az adóelőleg és az adó megfizetése

 
Az az adóalany akinek az előző évben az e törvényben meghatározott adófizetési kötelezettsége az 1 millió Ft-ot meghaladta a bevallási és fizetési kötelezettségének havonta, tárgyhónapot követő 12-ig kell eleget tenni E rendelkezést az adóalany akkor is alkalmazza, ha az adóévet megelőző adóévben a bevétele meghaladta a 100 millió Ft-ot. Ha az adóalany előző évi adófizetési kötelezettsége nem haladja meg az 1 millió Ft-ot, a bevallási fizetési kötelezettségének negyedévente, negyedévet követő 12.-ig kell eleget tenni. Ezt akkor is alkalmazza, ha az előző évi bevétele nem haladta meg a 100 millió Ft-ot .
 
Az adóelőleg összege:
 
Az adóelőleg megállapítás időszakában
  • Szt. szerinti pénzeszközök realizált változása
  • Az adóalany által fizetendő járulékalapot képező összes jövedelem
  • Az adóelőleg megállapítás időszakában e törvény szerint megfizetett adóelőleg
  • A megállapítás időszakában megfizetett osztalék,osztalék előleg együttes összegének 16%-a
Az adózó választhatja, hogy az adóelőleg megállapításánál is figyelembe veszi az e törvényben felsorolt növelő,csökkentő tételeket. Az adóelőleg minimum összege a kifizetett járulék alapot képező összes jövedelem 16%-a. Az adóelőleg megállapítási időszakban keletkezett negatív eredmény a következő időszakban beszámításra kerülhet a realizált pozitív eredménnyel szemben.



Iratkozzon fel, és rendszeresen tanácsokkal látjuk el!



Keresés a blogban