Nov
12

Kisadózó vállalkozások tételes adója!

Kisadózó vállalkozások tételes adója!

2012.ÉVI CXLVII.TV.

A KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁSOK TÉTELES ADÓJÁRÓL ÉS A KISVÁLLALATI ADÓRÓL



I. A kisadózó vállalkozások tételes adója


1)     Az adó alanya:
  • egyéni vállalkozás
  • egyéni cég
  • kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság
  • kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság
az állami adóhatóságnak bejelenti, hogy adókötelezettségét a törvény rendelkezései szerint teljesíti.


2)    Az adó alanyiság kezdete és megszűnése

 
Az adó alanyiság a választás bejelentését követő hónap első napjával jön létre.
A tevékenységét évközben kezdő vállalkozásnál a vállalkozás nyilvántartásba vételének napján a bejelentkezéssel egyidejűleg keletkezik az adó alanyiság.
 
Nem választja:
  • 6622 Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység
  • 6629 Biztosítási nyugdíjalap egyéb kiegészítő tevékenység
  • 6820 Saját tulajdoni, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése
besorolási tevékenységet folytató vállalkozó
Az adóhatóság a nyilvántartásba vételről tájékoztatja az adózót. A tájékoztatás tartalmazza különösen:
  • a vállalkozás nevét, címét, adószámát
  • az adóalanyiság kezdő dátumát
  • a bejelentett kisadózó nevét, címét, adóazonosítóját
  • főállású kisadózó jogállás tényét
  • a tételes adó fizetendő összegét, esedékességét, és a bevételi számla számát
  • rövid tájékoztató a kisadózó vállalkozások tételes adójáról

3)    A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnik.

  • a bejelentés hónapjának utolsó napjával, ha az adó alany bejelenti hogy adókötelezettségeit nem e törvény szabályai szerint teljesíti.
  • a vállalkozási forma megváltozása esetén a változás bekövetkezését megelőző nappal
  • a kisadózó egyéni vállalkozói jogállásának megszűnésének napjával
  • a kisadózó vállalkozásnak minősülő egyéni cég, Bt, vagy Kkt, jogutód nélküli megszűnésének napjával
  • a gazdasági társaság bejelentett kisadózó tagjának halálát követő nappal ha más kisadózó 90 napon belül nem kerül bejelentésre helyette.
  • a kisadózó tagnak a gazdasági társaságból való kilépésének napján, ha más kisadózó nincs bejelentve, vagy eddig a napig nem kerül bejelentésre
  • a tagsági jogviszony napjával, ha a gazdasági társaságba nem magánszemély tagot jelentenek be
  • a mulasztási bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedése napjával, ha jogsértést követett el az adóalany
  • adószám alkalmazását felfüggesztő határozat napjával
  • a naptári negyedév utolsó napjával, ha a vállalkozásnak végrehajtható adótartozása meghaladja a 100ezer Ft-ot.
  • a végelszámolás, felszámolás, kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal.
  • a nem engedélyezett tevékenységek megkezdését megelőző nappal
  • átalakulást megelőző nappal, ha az átalakulást követően olyan vállalkozás forma lesz amit a törvény kizár.
Az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban az adóalanyiság ismételten nem választható.


4)    Bejelentett kisadózó

 
Az adóalanyiság választásával egyidejűleg be kell jelenteni azon kisadózóknak a nevét, címét adóazonosítóját, akik a vállalkozásban részt vesznek. Ide értve különösen személyes közreműködést, a vezető tisztségviselői megbízási jogviszonyban végzett tevékenységét. Egyéni vállalkozó kisadózó esetén az egyéni vállalkozót kell bejelenteni kisadózónak.
 
A vezető tisztségviselői feladatokat nem munkaviszonyban ellátó személyes közreműködésre kötelezett tagokat a vállalkozás köteles bejelenteni kisadózóként.
 
A vállalkozás kisadózóként be nem jelentett tagja kizárólag munkaviszony keretében működhet közre a vállalkozásban E szabály megsértésével a résztvevőtag közreműködését be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának kell tekinteni.
 
A bejelentésre nyilatkozni kell, hogy kisadózó főállásúaknak minősül-e .
 
Adóalanyiság csak akkor keletkezhet, ha legalább egy kisadózó be van jelentve.
 
A kisadózói vállalkozói adatok változásáról a vállalkozás a változást követő 15 napon belül köteles bejelentést tenni az adóhatóság felé.


5)    A tételes adó mértéke és megfizetése

 
A kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után havi 50 e Ft tételes adót fizet
 
A főállásúknak nem minősülő kisadózó után a vállalkozás havi 25 e Ft tételes adót fizet
 
A bejelentett kisadózók után minden megkezdett naptári hónapra a tételes adó egészét meg kell fizetni. Ha a kisadózó a hónap bármelyik napján főállású kisadózónak minősül arra a hónapra az 50 e Ft-meg kell fizetni. A tételes adót a tárgyhónapot követő hónap 12.-ig kell megfizetni. A naptári évben elért a 6 millió Ft-ot meghaladó árbevétel után a kisadózó 40 % mértékű adót fizet. Ha évközben tér át a kisadózói jogviszonyra akkor a kisadózói jogállással érintett hónapok rész után kell a 40%-t fizetni.
 
A kisadózó vállalkozásnak az általa kiállított számlán fel kell tüntetni a „kisadózó” szöveget. Ellenkező esetben mulasztási bírság szabható ki.
 
Nem kell megfizetni a kisadózó után a tételes adót ha:
  • táppénzen, terhességi-gyermekágyi segélyben, GYED-ben, gyermeknevelési támogatásban v. ápolási díjban részesül
  • katonai szolgálatot teljesítő önkéntes katona
  • fogvatartott
  • egyéni vállalkozását szüneteltette kivéve, ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez. A vállalkozás köteles bejelenteni a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig az állami adóhatósághoz, ha nem keletkezik a kisadózó után tételes adófizetési kötelezettség.

6)    A tételes adóval teljesített közterhek A tételes adó megfizetése kiváltja:

  • a vállalkozói személyi jövedelemadó, és a vállalkozói osztalék alap utáni adó
  • a társasági adó
  • a személyi jövedelemadó, járulékok, egészségügyi hozzájárulás
  • szociális hozzájárulási adó, egészségügyi hozzájárulás, szakképzési hozzájárulás közterheket
A kisadózó vállalkozás nem mentesül a kisadózónak nem tekinthető foglalkoztatottak részére kifizetett jövedelmek után teljesítendő adókötelezettségek alól.

 

7)    A kisadózót megillető ellátások és a kisadózó jövedelme

 
A főállású kisadózó biztosítottnak minősül a TB járulék és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet havi 81.300Ft a számítási alap. A nem főállású kisadózó nem számít biztosítottnak TB és álláskeresési ellátásra nem jogosult. A jövedelmi igazolás (pl. az Art. szerinti) kiállításánál a kisadózó jövedelmének az utolsó megszerzett bevételről tett nyilatkozatában feltüntetett bevételének 60%-a több tag esetén annak fejeként egyenlő része, de legalább a minimál bér minősül.

 

8)    Nyilatkozat a bevételről

 
A kisadózó vállalkozás az adóévet követő febr. 25.-ig nyilatkozatot tesz az adóhatóság felé a tárgyévben megszerzett bevételéről. Ha évközben szűnik meg a vállalkozás, akkor a megszűnést követő a 30 napon belül kell a nyilatkozatot megtenni. Ugyanez az eljárás a 6 millió Ft feletti rész adójának bevallásánál és megfizetésénél. A kisadózó vállalkozás a nyilatkozatban adatot szolgáltat minden olyan adóalanyról, amelytől megszerzett bevétele a naptári évben az 1 millió Ft-ot meghaladta.

 

9)    Nyilvántartási kötelezettség

 
A kisadózó a kibocsátott számlán feltünteti a „Kisadózó” megjegyzést. A kisadózó bevételi nyilvántartást vezet amelyben folyamatosan rögzíti az alábbiakat:
  • sorszám
  • bizonylat sorszáma
  • bevétel összege
  • bevétel megszerzésének időpontja

A nyilvántartást az adóévet követő 5. naptári év végéig meg kell őrizni.

 

10)   Adatszolgáltatási kötelezettség

 
Az Art. szerinti adózónak az állami adóhatóság felé adatszolgáltatást kell adni minden olyan kisadózó vállalkozásról (név, cím, adószám) amelytől az adóév folyamán megrendelt szolgáltatás vagy termékértékesítés összege meghaladta az 1 millió Ft-ot.
 
Ha a kisadózóval kötött szerződés tartalma szerint a kisadózó és harmadik személy közötti munkaviszonyt leplez, akkor az adózási és egyéb jogkövetkezményeket a munkaviszonyra vonatkozó előírás szerint kell megállapítani.
 
A munkaviszonyra vonatkozó vélelem akkor dől meg, ha az alábbiak közül legalább egy megvalósult a szolgáltatás végzés szempontjából.
  • a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte
  • a kisadózó évi bevételének legalább 50%-át nem az adatszolgáltatásra kötelezett személytől szerezte.
  • az adatnyilvántartásra kötelezett személy nem adhatott utasítást a munka elvégzésének módjára vonatkozóan
  • a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll.
  • a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem az igénybevevő bocsátotta a rendelkezésre
  • a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg                                                                                              
 Az adatszolgáltatásra kötelezett személyt és az azzal kapcsolt vállalkozási viszonyban állókat egy személynek kell tekinteni.  



Iratkozzon fel, és rendszeresen tanácsokkal látjuk el!



Keresés a blogban